....

2016.03.22 09:56

Amikor nincs senkim, akkor megnyugvást sokszor idegen emberrel folytatott beszélgetés során lelek. Ezért is szoktam olyankor valamelyik társkereső oldalon keresni valakit ,akivel beszélgethetek. 2014-ben kezdem el beszélgetni egy sráccal, és aztán jött az a bizonyos közösségi oldalon való bejelölés is, és ott is beszélgetünk tovább, mint haverok. Ugyanis akkoriban megismertem az akkori munkahelyemen egy fiút, akivel találkozgatás után, összejöttünk. Sajnos elég messze lakott, és így távkapcsolatban éltünk. Azt hittem működni fog, illetve egy jó ideig működött is. Talán addig amíg az a bizonyos rózsaszín köd tartott. Sokszor futottam utána, amikor a közelben dolgoztak mentem utána, és ő csak ígérgetett, hogy bizonyos idő múlva közelebb költözik, és itt lesze végre velem, amikor is volt egy nagy horderejű balhéja ittasan, ami után kezdtem kicsit kiábrándulni belőle, és sokkal feszültebb is voltam attól, ha valamiért nem értem el telefonon. Ugyanígy volt , akkoris amikor céges bulink volt. Megbeszéltük, hogy este még beszélünk, és akkor utána mindketten bulizunk egy jót. Persze ő ezt elfelejtette, és nem értem el. Síkideg voltam. Amikor elértem már teljesen, totálisan részeg volt. Nem kell mondani, nagyon mérges lettem, és mondtam, hogy holnap beszélünk. Ekkor eltökéltem, hogy most én is jól érzem magam, csak azért is. No nem arra gondoltam, hogy félre lépek, csak kicsit kiengedem a gőzt. Hozzáteszem, hogy nem is léptem félre. Az egy mellékes dolog, hogy táncoltam akkor egy sráccal, aki nem messze lakott akkor se tőle, és most sem, és ráadásul az is kiderült, hogy eléggé egy húron pendülünk munkánk terén. Ezután sokat beszélgettünk, de mint mondom nem csaltam meg az akkori párom. Azt azért nem tudtam volna megtenni. Annyira vagyok korrekt. 

Természetesen a másik fiú folyamatosan mondta, hogy vele sokkal jobb lesz, meg minden. És hogy az nem távkapcsolat, és hogy ő korrektabb ember. 

Szilveszterezni hozzájuk készültünk, messzi a megyémtől... a másik srác mondott mindent, hogy ne menjek el...  és akkor meginogtam.... és nem mentem el szilveszterezni, ugyanis bedőltem a másiknak és szakítottam az akkori párommal....

Úgy nézettki, hogy az új srác nagyon örül neki, hogy a barátnőjének tudhat, és minden happy-nek indult. Szilvesztert együtt töltöttük. Aztán egy hónap múlva kb azt mondta, hogy ez neki nem megy, és hogy nincs meg a "tűz és a szenvedély". Mondanom sem kell, kibuktam. 

 

De most így távlatból azt mondom, hogy mégiscsak jót tett velem, hogy miatta szakítottam az előző párommal, mert így észrevettem a hozzám közel álló embereket is. Megláttam a fától az erdőt, és észhez tértem végre. Észrevettem, egy olyan régi ismerőst, aki mindig is ott volt, ha szükség volt rá. Ha bulizni akartam pl akkoris ott volt. Ha beszélgetni akartam, akkor meghallgatott, akár órákon keresztül is. Egyik alkalommal, amikor beszélgettünk azt mondta, hogy döntsem el mit szeretnék, mert ő már nem bírja tovább. És akkor megijedtem, hogy elveszíthetem, és döntöttem. Persze, hogy mellette döntöttem, ezelőtt 13 hónapja. Szeretem őt, és érzem azt is, hogy ő is szeret. Boldoggá tesz engem. :)