Férfiak és önzésük....
A férfiak roppant egyszerűek, de ugyanakkor nagyon önzők is. A megértés, vagy annak némi jele a nők iránt néha elfelejtetik. Ha ők náthásak, ilyen-olyan betegek, vagy éppen csak feszültek, akkor meg kell őket érteni, még sajnálni is kell őket. Ha esetleg megpróbálsz segíteni... ne tedd... rontassz a helyzeten. Te leszel a szar. Te leszel végül minden baj forrása. És Rád kenhetik feszültségüket. Te, aki mindig segítessz, ha kell. Támogatod Őt, ha kell... És ezt nem Magad miatt teszed nyilván, hanem miatta. De egyszer az életben éreznék azt a férfiak, amit a nők. Ha lehetne kérésem egy tündértől, akkor biztosan az lenne, hogy egyszer, de csak egyszer érezzék át amit mi érzünk. Nem kell többször, mert egyszerre is elég hatásos lenne.
Az a gond, hogy így kell őket elfogadni. Önző és egyszerű teremtmények. Soha az életben nem fognak minket megérteni, mert mi túl bonyolultak vagyunk hozzájuk képest. A mi felfogásaink többnyire érzelmi szempontból jönnek. Több érzés lakozik bennünk. Egy férfinak a társa valamelyest is Anya-pótlék is kell legyen. Ápolja, gondozza, szeresse, értse.... Ez a mi sorsunk.